Csalódtam ebben a könyvben. Annak idején tetszett a fülszöveg, és miután az egyik csoporttársam is csaknem ódákat zengett róla, hogy milyen jó, muszáj volt végre elolvasnom. Nálam sajnos nem kap akkora pozitív visszhangot. (Ugyanez a csoporttársam isteníti az Üvegtrón sorozatot, így hát nem tudom, lehet, hogy az is csalódás lesz?)

Először is azt hittem, hogy már soha nem lesz vége a könyvnek. Nem mintha olyan nagyon untatott volna, bár tény és való, hogy olvastam már izgalmasabb fantasy-t is, hanem mert mindig amikor véget ért egy történetszál, kezdetét vette egy új. Ezzel nem is lett volna baj, de számomra néhol tele volt túlságosan pontos, és hosszas leírásokkal, amik lényegében ugyan azok voltak pár elem megváltoztatásával. 

Csaknem 500 oldalas a könyv, de az első 400 oldal szinte csak vánszorgott, alig történt benne valami izgalmas. Mikor Katsa és Keserkék rádöbbenek, hogy Lekk várja őket Pongor kastélyában megkaptam azt az adrenalinlöketet, amit már az elejétől kerestem. Miután Lekk eltűnt a színről visszaindultak Pongorért, ami szintén egy elég lapos rész volt. 

A szereplők közül talán Keserkék és Raffin voltak azok, akik belopták magukat a szívember. Keserkék fiatal kora ellenére jobb megfigyelő mint a felnőttek, biztos vagyok benne, hogy nagyszerű királynő lesz. Raffinról még szívesen olvastam volna, de sajnos nincs mit tenni. Remélem találkozok még vele a folytatásban. 

Amitől kiborultam az a szerelmi szál volt, már ha lehet annak nevezni ami itt folyik. Nem tudom, hogy most nekem vannak gondok a felfogóképességemmel, de néhány helyen többször is el kellett olvasnom, hogy akkor most mi is történt Katsa és Pongor közt. 

De, hogy necsak a negatívumokat emeljem ki, azért akad pozitív része is a könyvnek. Ez pedig a garabonciák. Már eleve lenyűgözőnek tartom azt a tényt, hogy valakinek különböző színűek legyenek a szemei, és ezt még különleges képességekkel párosítani szerintem nagyszerű ötlet volt. Egy két ilyen garabinciának én is szívesen hasznát venném. 

A MI TÖRTÉNETÜNK:

Idén jelentkeztem a várólista csökkentés kihívásra. A listámra ez a könyv is felkerült, és mint a bejegyzésben említettem mindegyik könyvnek megvan a története, ami ebben az esetben a következő. 

Elsőként a második rész került a birtokomba, mert akkor nem tudtam róla, hogy egy sorozat második része. Erre a tényre csak később derült fény, és igyekeztem megszerezni a további részeket. Miután ez megvolt, akkor se nagyon akaródzott nekiesni, de mint ahogy már említettem, egy csoporttársam pozitív véleménye miatt idejét láttam, hogy nekiessek.