Év: 2009

Hossz: 25 rész

Stúdió: Studio DEEN

 

Főszereplőnk Teito Klein, aki a Barsburg Birodalom katonai akadémiájának hallgatója, mellékesen korábban rabszolga volt – és persze komoly múlttal rendelkezik, melyre most részletesen nem térnék ki. Nem is tudnék, hiszen akkor sok-sok spoilerrel tudnám teleregélni ezt az ismertetőt, amit azért lássunk be, nem sokan szeretnek. De ha már a múltját szóba hoztam, annyit azért elárulok, hogy Teito amnéziás, emlékei pedig épp az anime elején kezdenek előtörni (ki gondolta volna, nem igaz? ^^). Álmában eleinte egy sötét hajú férfit lát, akit ekkor még nem ismer fel. Az álomban csupán annyi történik, hogy a férfi kedvesen szól hozzá, ám nem sokkal ezután meghal. Később Teito rájön, ki is ez az ember, valamint arra is, ki a gyilkosa. Teitót később egyre több álom gyötör majd, nem csak erről a férfiről, hanem egy másikról is, akit egyszerűen „Fathernek” hív (értsd: „Atya”, „Püspök”, „Pap”). Hogy kik is ők, és mi a szerepük Teito életében, azt az animéből megtudhatjátok.

Forrás: animeaddicts.hu

A Fullmetal Alchemist: Brotherhood után erre az animére esett a választásom. 

Túl lágyszívű vagyok, és úgy néz ki mazochista is, mert az első pár részt konkrétan végigszenvedtem. Túl érdekes volt a történet, és megannyi titok lebegett ott (egy részük még most is megvan), amit muszáj volt megtudnom. És az se volt kizárandó tény, hogy időközben Frau is tiszteletét tette, akit egyszerűen az első perctől fogva imádtam, szóval folytattam tovább részről részre.

Lassan haladtam az egésszel, egyszerűen nem bírt elérkezni az a pont, mikor teljesen magával ragad a történet. Nem egyszer, nem kétszer és nem is háromszor megfordult a fejemben a gondolat, hogy elkaszálom az animét, de túlságosan fájt érte a szívem. Még a barátnőm véleményét is kikértem (aki ugyan nem anime rajongó, de már dolgozunk az ügyön), és mivel ő is a folytatás mellett tette le a voksát folytattam az "önkínzást", ami Mikage halálával csak még fájdalmasabb lett, és vártam a csodára. 

A csoda sajnos nem következett be, legalább is nem úgy, ahogy vártam. A felénél kezdtem azt érezni, hogy végre megmozdult bennem valami, ami pozitív irányba terelni nálam a művet, és ez ki is tartott az utolsó rész feléig. Időközben rájöttem, hogy miért is tudtam csak zöld ágra vergődni a dolgokkal. Az utóbbi időben olyan animéket fogyasztottam el, amik mozgalmasak voltak, és itt kissé húzták a dolgokat, de csak eljutottunk A-ból B-be. Voltak részek amiket vissza kellett tekernem, mert egyszerűen nem bírtam abbahagyni a nevetést, valamit pedig legszívesebben átugrottam volna, hogy hagyjuk a rizsát. 

Az utolsó rész felénél megálltam egy pillanatra. Túl vagyok már pár animén, és nem tetszett amit láttam. Látszólag lezáródott egy fejezet, de a lejátszó még azt mutatja, hogy a rész fele még hátravan, és ráadásul vannak dolgok amikre még nem kaptam választ. Minél inkább fogytak a percek, annál inkább fogyott el a türelmem, és mikor elindult az ending kitörtem: Megint, egy olyan animét választottam, aminek nincs normális vége?! (Azt hiszem ennek a Naruto Shippuden első évada fogja meginni a levét.)

Összességében nem volt olyan rossz, láttam már rosszabbat is, de annyi biztos, hogy nem esik bele abba a kategóriába, amit bármikor képes lennék újra megnézni. Azt hiszem utánanézek a mangának, hátha annak szebb vége lett, és választ kapok a fejemben maradt kérdőjelekre.