Az Én és a sorozat 1.részében az Once upon a time-mal összegeztem a kapcsolatomat, a 2.részben az Arrow volt terítéken. Most a 3.részben csak a Supernatural előtt tisztelgek. Az előző posztok alapján, gondolom már sejtitek, hogy ez a sorozat nagyon is a kedvenceim közé tartozik. Eljött az ideje, hogy megnézzük, hogyan is sodort minket egymás útjába a sors.  Vigyázat, spoiler veszély!

A KEZDETEK:

2014. májusában mikor készültem összeállítani az akkori animés listámat ráakadtam a Supernatural animére. Már előtte is hallottam a sorozatról, de mivel mindig elég későn adták a TV-ben, feltételeztem, hogy valami horrorról van szó, amiért nem kifejezetten rajongok. Nem fogok hazudni utálom (utáltam) a horrort Így aztán gondoltam, hogy kezdésnek miért ne nézhetném meg az animét. Ez volt az egyik "legrosszabb" döntés amit életemben hoztam. Abban a pillanatban vette át tudatlanul a sorozat az irányítást az életem felett, mikor elindítottam az anime első részét. Onnantól a sorozat sem várt magára. 2014. május 23.-án délután elindítottam a sorozat első évadának, első részét. 

A FOLYTATÁS:

Az első részt követte a második, majd a harmadik. Oly annyira magával ragadott, hogy még a suli utolsó napjain is hazafelé a buszon azt néztem. Egy kedves akkori osztálytársam még volt olyan kedves is, hogy elspoilerezte nekem, hogy Sam lesz Lucifer, Dean pedig démonná válik. Nem érdekelt, néztem tovább a dolgokat. Időközben elérkezett az iskolaév vége, én pedig a szüleimmel egy egész hetes erdélyi kirándulásra indultam. Pont most, mikor ilyen jó sorozatot találtam? Természetesen oda is magammal vittem, és amikor csak tehettem megnéztem egy pár részt. Itt még az se volt akadály, hogy közben már besötétedett, én pedig horrort nézek. (Tekintve az egyéb teendőimet ez alatt a 2 hét alatt, utólag egyesítettem ez alatt az idő alatt megnézett részeket, és 1 hétnek számoltam.)

A hazaérkezés után szerencsémre nyugis napok következtek. Még olyan is akadt, mikor majdnem a teljes ötödik évadot végeztem ki egy nap alatt. 4 rész hiányzott hozzá. Az első 2-t még előző nap néztem meg, az utolsó 2-t pedig kénytelen voltam másnapra hagyni, mert este sajnos dolgom volt. Az évad végére úgy gondoltam ha nincs Sam ijesztő kis bámulós jelenete szép befejezés lett volna. Naivan azt is gondoltam, hogy már túl vagyok az elspoilerezett részeken. 

Mivel az ötödik évaddal véget értek a szinkronos részek, a jó kis feliratos megoldás mellett döntöttem. Az első pár rész furcsa volt a színészek eredeti hangjaival, de ma meg már pont hogy az újonnan elkészült szinkronos részek a furcsák. A 6. és a 7.évad eléggé megmaradt bennem, de a 8., pár rész kivételével nem hagyott mélyebb nyomokat bennem, de a 9.évad kifejezetten tetszett. Egészen az utolsó előtti részig. Az utolsó rész után értettem meg a volt osztálytársam információit teljesen. Deanből egy francos démon lett! Hol a folytatás? És itt kezdődött a kegyetlen szenvedés időszaka. (Mindez 3 hét leforgása alatt történt.)

A KÉNYSZERSZÜNET:

Két és fél hónap választott el a következő évadtól. Szinte minden egyes napját szenvedésnek éltem meg. Majd elérkezett a várva várt nap, és én olyat tettem, ami miatt páran megkérdőjelezték az épelméjűségemet. Felkeltem a premier napján hajnali 4 órakor és az interneten élőben néztem meg az első részt. Ez a nagy lendület csaknem jelen volt az összes résznél, ha nem is keltem fel, hogy élőben nézzem, de korábban mindenképpen, és még iskola előtt megnéztem az új részt. Sajnálatos módon ebben az évben érettségiztem, és a folyamatos angol nyelvű sorozatok nézése nem volt a legjobb hatással a német tudásomra, így egy szívszorító döntésre szántam el magam. Kedvenc sorozatomat a 16.rész után szünetre küldtem az érettségi végig. 

Az univerzum megsajnált, és úgy alakultak a dolgok, hogy pont 2 nappal az évadzáró előtti nap befejezem az érettségit. Eredeti terveim szerint még aznap bepótoltam volna az elhagyott részeket, de olyan levert voltam minden után, hogy örültem hogy hazavánszorogtam az ágyamba, és fel se keltem volna onnan másnap délig, de mivel a legjobb barátnőm aznap érettségizett matekból erőt vettem magamon és elmentem, hogy támogassam őt. Miután mindez megtörtént indultam neki a részek bepótolásának, és mire végeztem vele már az utolsó részhez is kész volt a magyar felirat. A feliratkészítő mesterek mindig kiváló munkát végeznek.

Ezután ismételten egy űrt hagyott maga után a sorozat, míg nyári szünetre vonult. De ez a várakozás minden pénzt megért, ugyanis a 11. évadban megleltem a kedvenc évadomat. Szépen sorban, részről-részre ez az évad is véget ért, és újabb szünet következett az új évad előtt.

MOST:

Itt vagyok, szinte egy karnyújtásnyira az új résztől és izgatottan várom, hogy mi következik. Nem merem kijelenteni, hogy már úgy se tudnának meglepni, mert ez nem igaz. Maga az utolsó évadzáró is meglepett Mary visszatérésével, aminek a gondolatával eljátszottam én is előző részek után, de hogy tényleg megcsinálták, az már elképesztő volt. 

Így hát remélem, hogy egy újabb csodálatos és izgalmakkal teli évad vár rám. Biztos vagyok benne, hogy a hosszú pályafutást megélt sorozat még sok meglepetést tartogat a számomra, és bízom benne, hogy nem ez lesz a Winchester fiúk utolsó vadászszezonja. 

MIÉRT SZERETEM A SOROZATOT:

Annak ellenére, hogy hosszú évek óta fut a sorozat még mindig képes újat mutatni számomra. Nem áll távol tőle a humor sem, majdnem minden részben van egy kicsi belőle feszültségoldónak. Képes megszerettetni velem minden egyes karaktert. Még akkor is viszont láthatok egy kedves szereplőt, ha már meghalt, mert sose lehet tudni, hogy hogyan kerül újra képbe. A segítségével eljutottam arra a pontra, hogy képes vagyok megnézni egy kevésbé ijesztő horror filmet. Belekezdhetek egy új sorozatba, vagy egy filmbe mindig találok benne egy olyan színészt, aki azelőtt a Supernaturalban is szerepelt, sőt néha még a könyvekben is találok rá utalást. Zenei ízlésben is az én sorozatom, és nem telik el úgy egy hetem, hogy meg ne hallgatnám a himnuszt. A rossz hangulatomra mindig gyógyírt jelent. De a fő ok amiért szeretem, az természetesen Dean Winchester.

 További információ a sorozatról itt.